A jóga nem csak sport, hanem túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy egy életforma. Magába foglalja az ászanák, jóga pózok gyakorlását, a megannyi légző gyakorlatot, táplálkozási szabályokat/tanácsokat, meditációt, művészetet, vallási filozófiát és még sorolhatnánk. Ami a nagyszerű benne, hogy bármelyiket önállóan gyakorolhatod anélkül, hogy minden részletében el kellene merülnöd. A nyugati világban a jógát, mint mozgásformát ismerik az emberek és millióan jógáznak Amerikától Európáig különböző célokkal. Élsportolók használják, mint nyújtó, mélyizmokat átmozgató edzést, gerincbetegeknél alkalmazzák sikeresen, mint rehabilitációs tornát, sok modern mozgásforma merít a jóga ősi rendszeréből. (pilates, body-art… stb.)

De mi is a jóga pontosan, honnan is ered? Indiában, a hindu kulturális világban alakult ki és vált a keleti bölcseletek egyik formájává. A jóga egy ősi, több ezer éves múltú életfilozófia és tudomány, ami mind a mai napig emberek millióit érinti meg szerte a világon. Célja, hogy az ember a jóga eszközeivel, azok segítségével egyesüljön az univerzummal, mai szavakkal élve önmegvalósítson. A jóga rendszere megtanítja, hogyan élj helyesen és úgy, hogy a vágyaid ne vegyék át az uralmat az egész életed felett. Fontos tudni, hogy a jóga mindenki számára könnyen emészthető alapigazságokat tanít és vallási nézetektől, nemtől, kortól függetlenül bárki magáénak érezheti. A legkorábbi gyakorlói megvilágosult bölcsek voltak, akik egymást tanítva adták tovább a jóga hagyományát, majd i.e. 2500 körül már írásos emlékek is születtek. A Védák (Szent tudás) a hindu kultúra legrégebbi írott szent könyvei, amelyekben már megjelenik a jóga hagyománya is. Ami viszont a Védák és a jóga alapjait is magába foglalta, az az i.e. 800-500 körül keletkezett Upanisádok, melynek jelentése melléülés. Az elnevezés arra utal, hogy a tudást a mester a mellette ülő tanítványnak adta át, aki csak egy arra alkalmas beavatott személy lehetett. A következő évszázadokban keletkezett két fontos mű, amik a jógával is foglalkoznak: a Rámájana, valamit a Mahábhárata, aminek az egyik fejezete az Istenek éneke, a Bhagavad-gíta. Az utóbbi egy hősköltemény, melyben megismerhetjük Krisna és Ardzsuna gondolatatit párbeszédes formában, amiből kiderül, hogy minden egyes embernek véghez kell vinnie a rá vonatkozó erkölcsi feladatát és útját, aminek következményében ismerheti meg a létezése valós értelmét és szabadulhat meg a szenvedésektől. A jóga tanításait Patanjali összegezte Jóga szútrák című könyvében i.sz. 100 körül, ami a mai napig alapmű a témában. A műben leírja, hogy a célunk az elménk lecsendesítése, az az állapot elérése, amikor megtisztulunk a gondolatoktól, ehhez kellenek a jóga technikák, hogy segítsenek fejleszteni a koncentrációt.

Ahhoz, hogy elérjük kitűzött céljainkat egy saját magunkra szabott utat kell kijelölnünk és azon haladni. A védikus írások az út mikéntjének a meghatározásához nyújtanak segítséget, négy utat mutatnak a jógiknak. Ezek az utak különbözőek, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt, de a végcél minden esetben ugyanaz.

A négy fő csapásvonal:

Bhakti jóga az odaadás és a szeretet útja, vallási áhítat, imák éneklése jellemzi. Aki gyakorolja, jól ismeri a hindu hitvilág történeteit, a szent írásokat. Természetesen bármely vallási irányzat tagja gyakorolhatja, akit az érzelmei vezetnek és szeretettel fordul a világ felé.

Karma jóga az önzetlen tettek útja, azaz felajánlod magad és a tetteid egy nálad magasabb ügy vagy cél érdekében, minden viszonzás nélkül. Megtanít önzetlenül cselekedni és segít az önismeretben. Aki azt érzi, hogy a mai rohanó, felületes világban valami jót szeretne tenni, az könnyedén ráléphet erre a jóga ösvényre. Bárhol, bármikor gyakorolhatja.

Jnana jóga a tudás és bölcsesség útja. Ezen az úton az ember tapasztal, tudást szerez, megismer és megért, igyekszik a bölcsesség felé. Mindenképpen szükség van a jóga filozófia tanulmányozására használva az értelmünket, aminek a fejlesztésében a meditáció lesz segítségünkre. A tudásra és bölcsességre éhezők útja lehet a Jnana jóga.

Raja jóga, azaz a királyi út elnevezése onnan ered, hogy valaha régen vezetők, királyok és harcosok gyakorolták. A tudomány felől közelítik meg a jógát és az egyén saját magát elemezve, megismerve a testét és az elméjét az uralma alá vonja és irányíthatja. Ennek az egyik mellékága a kundalini jóga, ahol a gyakorlók az életenergiájukat használják, azaz a pránát ébresztik fel és végig vezetik a csakrákon keresztül a legfelső energiaközpontjukba.

Most, hogy már tudjuk mi is a jóga, honnan ered és milyen utakon indulhatunk el, tudnunk kell azt is, hogy miként hat, milyen jótékony hatásai vannak a fizikai testünkre és persze a leharcolt elménkre.

Hat évvel ezelőtt, amikor elkezdtem jógázni pontosan a fizikai testre tett jótékony hatásai miatt döntöttem mellette, mint mozgásforma mellett. Nem is gondoltam még akkor, hogy ez mekkora szerelem lesz és a fizikai hatások mellett mit kapok még mentálisan is. Az elsődleges szempont a pajzsmirigy alulműködés, valamint az inzulin rezisztencia tüneteinek a javítása volt. Első alkalommal, amikor egy vezetett órán részt vettem a relaxáció során mély álomba szenderültem. Az elmém teljesen kikapcsolt és végre csak pihentem. Ez akkora hatással volt rám, hogy tudtam a jógával sokkal mélyebben kell majd foglalkoznom, és elindultam a megismerés útján. Először a gyakorlás a fizikai testemet erősítette, fejlesztette. Napról napra energikusabbá váltam és éreztem, hogy testem hajlékonyabb és egyre többre vagyok képes. Az álmatlanság, amiben gyerekkorom óta szenvedek látványosan javult, az alvások egyre pihentetőbbek. A krónikus hátfájás, ami szintén évek óta gyötör nagyon sokat javult. Amikor elkezdtem a jóga gyakorlását akkor már két éve irodai, ülő munkára voltam kárhoztatva, aminek minden negatív hatását éreztem magamon. Szinte azonnal a pozitív fizikai hatások mellett megjelentek a mentális, lelki hatások is. Amellett, hogy türelemre tanít folyamatosan, segít befelé fordulni, elfogadni magamat és másokat. Megmutatta nekem a feltétel nélküli, önzetlen szeretet útját, nem kell részleteznem mennyiben megváltoztatta az emberi kapcsolataim minőségét. Sok-sok rám gyakorolt pozitív hatása mellett muszáj szót ejteni az általános, bizonyított fizikai és lelki hatásokról. Hogyan is gyógyít univerzálisan a jóga és nem csak az ászanák gyakorlása, hanem a pránajáma és meditáció is.